A kommunikáció és a fotográfia határán – az én digitális szemléletem
Napi szinten foglalkozom digitális kommunikációval – néha elgondolkodom: mikor nyer valódi jelentést az információ? A szavak gyakran nem elegendőek arra, hogy igazán átadják, amit mondani szeretnék. Éppen ezért veszem kezembe a fényképezőt. A fotózás számomra eszköz, hogy intenzitást, hangulatot és asszociációt tegyek láthatóvá.
Fotográfiai megközelítésem: kísérletezés a tökéletesség helyett
Nem tartom magam profi fényképésznek, sokkal inkább vizuális kísérletezőnek. A fényképezőm – többnyire a mobilom – állandó társam. A Pexels-profilomra tudatosan töltök fel különböző jeleneteket, amelyek felfedezésre csábítanak.
Konkrét fotótémák a portfóliómból:
- „City relaxation at the pond” – egy kisvárosi menedék: egy tó, amit zöld környezet vesz körül, a nyugalmat ünnepli a városi környezetben – Berlinben, a Lietzenseen készült.
- „Erfurt Cathedral” – az erfurti dóm hatalmas gótikus építészete, egy kép, tele történelemmel, részletekkel és formával.
- „Rapeseed fields” – tágas, élénksárga repceföldek, melyek a természet erejét és a szín vibrálását közvetítik.
- „South Africa Safari” – jelenetek az állatvilágból, melyek a természet közelségét és dinamizmusát mutatják be.
- „Crassula ovata” (Jade Plant) – közeli felvételek egy növényről, ahol a textúra, a szín és a nyugalom kerül fókuszba.
- „Shanghai” – városi dinamika képekben, amelyek kézzelfoghatóvá teszik egy nagyváros lüktetését.
A fotózás, mint a digitális kommunikáció része
Abban az időben, amikor az okostelefonok nagy teljesítményű médiaeszközökké váltak és a képek másodpercek alatt terjedhetnek, tudatosan használom a fotózást a kommunikáció részeként. Vizuális kísérleteim nem csupán „ihletvillanások”, hanem olyan vizuális impulzusok, melyek jelentést hoznak létre ott, ahol a szavak túl sekélyesek.
Egy képnyelv – amit a képek beszélnek
A YouTube-videók és más digitális csatornák ellenére a fotográfia számomra különösen intenzív médium marad. Figyelmet követel: lassúságot, aprólékos megfigyelést – és kaput nyit olyan hangulatokra, amelyek gyakran elvesznek a digitális zajban. Egyes képeim sok letöltést érnek el, mások észrevétlenül maradnak – hasonlóan a YouTube-klipjeimhez, amelyekre néha százezrek figyelnek, máskor csak néhány néző akad.
„A fotográfia számomra a gondolkodásom és a kommunikációm eszköze. Minden kép kísérlet arra, hogy megragadjak egy pillanatot, egy hangulatot vagy egy történetet – és egyben meghívás is a néző számára, hogy elmozdítsa a saját nézőpontját. Legyen szó városról, természetről, építészetről vagy részletekről – képeim egyszerre pillanatfelvételek, kísérletek és kifejező formák.”